.
A CSEND MÁSIK OLDALA
.
Gondolat-mozaikok
.
<<Lapozás 1.1 Lapozás>>
.
A FÉNYADÓK ÖRÖKSÉGE

1.1.1. Az élő hagyomány őrzőinek, akik ismerik és gyakorolhatják a fényadást, nincs szükségük a nyelvi újrafogalmazásra, mert már mindent a szívükben őriznek. A szeretetet megélők és az azt sugárzók alapvetően a világhoz való viszonyukkal, alapállásuk révén teszik vonzóvá mások számára is a fényadást.
-
1.1.2. A "boldog földi élet" gondolatának, a fényadás hagyományának megőrzése azonban csak akkor lehetséges, ha azt tovább is tudjuk adni. Ezért szükséges a szív szeretetét az értelem fényénél, a tudatosság szintjén is újraértelmezni és továbbadható formában megfogalmazni.
-
1.1.3. A boldogsághoz vezető utunkon az önmagunkkal és a külvilággal kapcsolatos problémáink kizárólag a tudatunkban jelenhetnek meg, mert amiről nincs tudomásunk, arról problémaként sem tudhatunk.
-
1.1.4. A problémáinkat a világ valóságával ütköző gondolataink és azok gyakorlati következményei okozzák. Ezért a fényadók nézetrendszerében alapvető fontosságúak a világ és az ember kapcsolatának értelmezései. Ezek a nézetek az emberi tevékenység és az emberi állapot közötti szoros összefüggés tényére épülnek.
-
1.1.5. Ennek a kölcsönhatásnak a felismerése ad lehetőséget a világ valóságának reális értelmezésére, a megfelelő értelmezés pedig biztosítja, hogy a fényadók nézetrendszerére épülő "magatartás-minta" ne ütközzön többet a valósággal. Ennek a gondolkodásmódnak a szeretetre épített gyakorlata teszi lehetővé a boldogságra alapozott élet-modell kialakítását. "Mindent tudunk ahhoz, hogy maradéktalanul boldogok legyünk. Csak le kell merülnünk szívünk időtlen csendjébe, hogy a tudat felszínére hozzuk azt, ami életünk illúzióépítő szakaszában szívünk biztos őrzőhelyére menekült." (Biegelbauer)
-
1.1.6. A túlvilági boldogságot bárki elérheti, csak el kell képzelni, és hinni kell a bekövetkeztében. Ehhez semmit sem kell tenni, csak várni a földi élet elmúlását. A fényadás azonban az evilági boldogság megvalósításáról, az élet boldogságáról szól, amit csak az öntudatunk irányításával, a szeretet gyakorlatában érhetünk el.
-
1.1.7. Az ember a tudatán keresztül ismerheti fel a lét forrását. Ebből a kapcsolatból táplálkozik az ember élete, boldogságának és autonóm gondolkodásának lehetősége és gyakorlati tevékenységének szabadsága. Ez a szabadság a fényadói alapállás egyik alappillére.
-
1.1.8. Összejöveteleinken (Pali halála után) gyakran felteszik az alapvető kérdéseket: mi az a fényadás és tulajdonképpen mi is az a fény? A fénnyel, a fényadással kapcsolatos gondolatainkat nemcsak a tanítás továbbadásának érdekében kéne ismét értelmeznünk, hanem azért is, hogy megtudjuk, miért gondolják a fényadók között többen, hogy a fényadás, mint életviteli program, gyakorlatilag megvalósíthatatlan, gondolatai idealisztikusak, és nem egyeztethetők össze az élet valóságával.
Ezek alapvető kérdések, amikre a válaszokat csak közösen adhatjuk meg, csak azokkal a fényadókkal együtt tisztázhatjuk, akik az eredeti előadások világos megfogalmazásait valamilyen okból másképpen értelmezték, esetleg félreértették. Nem véletlenül mondta Pali: "Azzal nem törődhetek, hogy ki érti, és ki nem érti azt, amit mondok. Csak egyet tehetek, hogy a tőlem telhető egyértelműséggel fogalmazok. A többi a befogadó belső ügye. A félreértés is lehet kegyelem, lehet útjelző." (Biegelbauer)
-
1.1.9. Mivel a fényadás alapítója, Biegelbauer Pál maga is felszentelt katolikus pap volt, így könnyen feltételezhető az a téves elképzelés, hogy a fényadásnak és a keresztény vallásnak szoros a kapcsolata. A fényadásnak azonban nincs köze a valláshoz, a fényadók közössége nem vallási közösség, nem alkotnak szektát, és nézeteik is alapvetően eltérnek a keresztény vallások hitrendszerétől. A fényadók több lényegi ponton is eltérő értelmezésben fogalmazzák meg nézetrendszerük alapjait. A fényadók nézetrendszere és a vallások hitrendszere között az alapvető különbség az Isten és az ember kapcsolatának felfogásában van.
-
1.1.10. A fényadás nem természetfölötti meggyőződésre alapoz, a létező világot nem tekinti kiszolgáltatottnak "személyes vagy személytelen transzcendens erőknek", és nem kapcsolja össze velük sem az ember erkölcsi meggyőződését, sem az igazság keresését, sem az ember magatartásának igazságos megítélését. A "tökéletesség legmagasabb fokára való eljutás" célját és lehetőségét is csak ebben a világban tartja megalapozottnak. Természetesen ez a felfogás nem cáfolja a fényadó vallásának hitrendszerét, hitbeli meggyőződését.
-
1.1.11. A fényadás az embert helyezi a gondolatok fókuszába, és a fejlődő és változni akaró ember valóságos helyének megtalálását szolgálja. A fény adása a mindent és mindenkit elfogadás gyakorlata. A fény adására minden ember képes. A fényadás nemtől, vallási, szellemi és emberi hovatartozástól teljesen független. Akárki lehet fényadó, aki fényadóként áll a másik emberhez.
.
ALKOSSUNK EGY ÉLHETŐBB VILÁGOT
.
1.1.12. Világunkban minden elnyomó rendszer, fizikai és szellemi téren egyaránt, természetes szabadságában korlátozza az embert. Történelmünk legutolsó időszakában két világbirodalmi törekvési kísérlet is kudarccal végződött, és a világháborúkban sok embernek oltották ki az életét. Napjainkban pedig ezeket a "hagyományokat" folytatva, ismét újabb és újabb szörnyeteget hívunk életre. Ezek közül az egyik legéletidegenebb az egész Földet fenyegető globalizáció. Ennek az új háborúnak az eredményeképpen talán sikerül majd végképp összeomlasztani a jelenlegi földi civilizációt.
-
1.1.13. Mindennapi életünkben ezért ne fogadjuk el tényként a globalizációs folyamatok elkerülhetetlenségét, és helyette inkább a lokalizáció megvalósítását támogassuk minden rendelkezésre álló eszközzel. A fogyasztói társadalmat nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, de fogyasztási szokásainkat át tudjuk hangolni, azt lokális alapokra tudjuk helyezni. A társadalmi széthúzás helyett az emberek közötti összefogást erősítsük, erre a gyakorlatra készítsük fel magunkat. Így talán képesek leszünk ellenállni a globalizmus térhódításának is.
.
ÖSSZEOMLÁS, ÚJJÁSZÜLETÉS
.
1.1.14. A mai magyar nemzedék legutóbbi évtizedek történelmi időszakában élhette át a testet és lelket sorvasztó elnyomást. A rendszert irányítók szűklátókörűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a korlátok felállításával és az információ szabad áramlásának akadályoztatásával a saját maguk által működtetett rendszer biztos összeomlását kódolták, mert megsértették a lét alapvető törvényeit.
-
1.1.15. Egészséges társadalom pedig csak egészséges egyedekkel építhető. Akik megsértik az elemi (szellemi, természeti) törvényeket, azok elkerülhetetlenül elbuknak. Ez egyaránt igaz a társadalmakra és az egyének életére is. Súlyosbító körülmény, hogy a szellemi értékek áramlásának korlátozása, tetézve a tudatos hazugságokkal, igen mélyreható következményekkel jár.
-
1.1.16. Ez az erkölcsi állapot a jövő nemzedékek életét is alapvetően veszélyezteti, mert generációról generációra rontott az ember tudatállapotán. Ez azért következhetett be, mert az ember alapvetően befogadó: az ember tudata csak az életében, közvetlen módon fejlődhet, és mint szabad létezőt alapvetően a tudatának állapota határozza meg. A tudatállapotunk pedig akkor megfelelő, ha megvalósul a gondolatok és a cselekedetek feletti önellenőrzés és felügyelet.
-
1.1.17. Ezen történések megvalósulását a hagyományos szellemi irányzatok sem tudták lényegében befolyásolni, gyakorlatilag megakadályozni. Ezért ajánlatos a kultúrák szellemi hagyományait is alapos elemzésnek alávetni, azokat felülvizsgálva új alapokra helyezni, hogy ne kapjon gyakorlati támogatást többé olyan "szellemi ajánlat", ami az emberek sokaságát sodorhatja ismét idő előtti halálba.
-
1.1.18. Amikor Magyarország is felszabadult a szocializmusnak nevezett kommunista elnyomó rendszer alól, akkor ismét megindulhatott a "szellem felszabadítása", megkezdődhetett a tudati átalakulás folyamata. Ennek a helyzetnek megfelelően kelt életre az elfogadásra alapozott "fényadás" is.
-
1.1.19. Az ember életében csak egy elkerülhetetlen esemény van, mégpedig az, hogy biztosan meg fog halni. Ahhoz, hogy éljünk, előbb meg kell születnünk, és ahhoz, hogy újjászülessünk, előbb meg kell halnunk. A tudati átalakulás útja sem más, mint ennek a folyamatnak a szellemi gyakorlata, tehát az új életünk megszületésének feltétele a régi gondolkodásmódunk halála.

.
A lap tetejére
.
<<Lapozás 1.1 Lapozás>>
.
Honlaptérkép
.
Vissza
_