.
A CSEND MÁSIK OLDALA
.
Gondolat-mozaikok
.
<<Lapozás 1.8 Lapozás>>
.
A FÉNYADÁS

1.8.1. Életünk teljes megreformálásának egyik lehetséges módja a fényadás életszemléletének elsajátítása és gyakorlati alkalmazása. A fényadással kapcsolatos alapelveket Biegelbauer Pál foglalta össze, a fényadás elnevezés is tőle származik. Köréje szerveződött a magyarországi Pont-kör, aminek mi is tagjai vagyunk. "Ponttá, semmivé kell válnunk, hogy minden lehessünk!" (Biegelbauer)
.
ESZKÖZTELEN "GYÓGYÍTÁS"
.
1.8.2. A fényadás, más néven az eszköztelen "gyógyítás" lényegi eleme a fény. A fény a "teremtő szeretet áradása". A fény maga a cselekvő szeretet, a lét forrása és a létező világ közötti közvetlen kapcsolat.
-
1.8.3. A Teremtő és az ember kapcsolatából a szeretet az, ami az ember valóságában is konkrétan felfogható és átélhető. Ezért a fényadók számára a Teremtőből (a Mindenség Szívéből) áradó szeretet a fény. Ez a szeretet az eszköztelen "gyógyítás" egyetlen eszköze.
.
A TELJES SZERETET
.
1.8.4. A Mindenség Szíve a szeretet forrása. A szeretet lehetőség a létezésre. A teremtés a "Szív" odaadottsága. A Teremtő teljesen odaadott a létező világnak. Az odaadottság a fényadóknak azt jelenti, hogy a létezésben a direkt beavatkozás egészét átruházta a teremtettekre, a világ általunk is birtokba vett részét ezentúl mi működtethetjük. Ez a teljes szeretet.
-
1.8.5. A teremtés pillanatától a Teremtő információi és a világ már együtt alkotnak egy egészet, elválaszthatatlanok. Ez az elválaszthatatlanság minden létpillanatunkra és mindenre, ami a létező világban történik, érvényes.
-
1.8.6. A fény a bennünk működő élet, a tisztaság és világosság üzenete. A fényadás tehát nem az energia, nem a bioenergia, nem a szellemi létsík energiájának a közlése, hanem egy információ átadása, a Teremtő szeretetének "közvetítése". Az információ tartalma: a feltétel nélküli szeretet közlése, minden létező megkülönböztetés nélküli elfogadása.
-
1.8.7. Fényadáskor a fényadó teljesen nyitott, elfogadása ítélet nélküli, vagyis személyválogatás, feltételszabás és viszonzásvárás nélkül szereti a másikat. Ennek a szeretetből fakadó cselekvésnek nincs semmiféle megszabott formája.
.
A FÉNYADÁS CÉLJA
.
1.8.8. A fényadás a mindent és mindenkit elfogadás. Célja a szeretet közvetítése a másik ember felé: az ember életének boldogabbá tétele, boldogulásának segítése, igazi önmagunk megvalósítása. "Azzal tesszük a legtöbbet a másik emberért, ha csak vagyunk, azaz létünk csodájával ajándékozzuk meg a másikat." (Biegelbauer)
.
A FÉNYADÁS ÉS A "GYÓGYÍTÁS"
.
1.8.9. A "gyógyítás" lényege, hogy ne árts! A fényadás (más néven: eszköztelen gyógyítás) számára a betegség tünet, a másik és önmagunk elfogadás-hiányának tünete. Mindannyian szenvedünk tőle. Éppen ezért a fényadás elsősorban nem a betegség, hanem a kiváltó ok felé fordul. Nem meg- és legyőzni akar, hanem elfogadásra törekszik.
-
1.8.10. A fényadó a Mindenség Szívének üzenetét, a szeretetet közvetíti. Az üzenet közvetítésekor a fényadó alapállása a másik teljes elfogadása. A fény adásakor a fényadó ennek a másikat teljesen elfogadó alapállásnak ad érzékelhető formát. Ez a teljes (önmagán túllépő) odafordulás a fényadás "gyógyító mechanizmusa".
-
1.8.11. A fényadás üzenete csak akkor jut el a másik emberhez, ha az, aki felé irányul, veszi az üzenetet, és beengedi magába a fényadó által megfogalmazott szándékot, azaz, ha beleegyezik. "Mindannyian abszolút védettek vagyunk a másik szellemi hatásaival szemben, legyenek azok jók, vagy rosszak. Semmi nem történik bennünk a saját beleegyezésünk nélkül. Ugyanis a megfogalmazott gondolat (ezt "gyárt" a gyógyító) bennünk csak a mi tevőleges közreműködésünk révén válik valósággá. Addig nincs valós léte, addig csak lehetőség." (Biegelbauer)
-
1.8.12. A fényadás során, ha befogadtuk az üzenetet, gyakran megtörténik a csoda: beindulnak az öngyógyító mechanizmusok, felszabadul a gyógyító erő. A fényt nemcsak élőben, a másik személy jelenlétekor adhatjuk, hanem időtől és tértől függetlenül is "küldhetjük" bárkinek. Fényt természetesen saját magunknak is "adhatunk".
-
1.8.13. "A Mindenségnek dobogó szíve van és ez a Szív bennünk dobog. Az eszköztelen gyógyítás a Mindenség Szíve életének árasztása a másik ember felé." (Biegelbauer) A fényadás segít visszanyerni az egész-ségünket, és ehhez a szereteten kívül semmilyen eszközt nem használ. Abszolút eszköztelen. Azzal, hogy elfogadjuk a másikat annak aki, és olyannak amilyen, elfogadjuk magunkat is, azaz gyógyulunk. Ezzel lehetőséget adunk a másiknak arra, hogy a szeretet fényében meglássa és elfogadja önmagát, azaz gyógyuljon, helyreálljon a létezés egyensúlya.
-
1.8.14. Az ember anyagi, de egyben szellemi létező is. Az ember a "Teremtő képmása", olyan létező, aki öntudattal és szabadsággal is rendelkezik, maga is teremtő, így megbonthatja a létezés egyensúlyát. Életének megvalósulása az egyetlen olyan momentum a létező világban, aminek harmóniája vagy diszharmóniája közvetlenül érinti a létezés egyensúlyát.
.
A BETEGSÉGRŐL
.
1.8.15. Az egyensúlyvesztés állapota nemcsak a mi hibás döntésünk következménye lehet, hanem a társadalmi kapcsolatok rendezetlenségéé is. Az betegít meg bennünket, amit az életünkben nem tudunk feldolgozni, nem tudunk megoldani, vagyis ahogyan a konfliktusainkat megéljük. Ebben az értelemben a betegség kibillent állapotunk nyomatékos jelzése, az életünk természetes része, egy olyan minket segítő információs programcsomag, aminek segítségével ismét rátalálhatunk az egyensúlyra.
-
1.8.16. "Az eszköztelen gyógyítás szemszögéből a betegség nem csupán testi működészavar, hanem az egész embert, sőt a létezés egészét érintő ügy. Kiváltó okát elsősorban nem egy élettanilag kedvezőtlen környezet ártalmas hatásában vagy egy szerv meghibásodásában látja, hanem az ember lét-lényegi egyensúlyvesztésében. Gyógyítás nincs, csak gyógyulás van. Betegségeink nagy részének oka a szeretetlenség és az elfogadottság hiánya. Amit nem tudunk a másikban elfogadni, azt nem fogadjuk el önmagunkban sem. Amit képtelenek vagyunk önmagunkban elfogadni, az betegít meg minket.
E nézőpontból a betegség okozat, tünet, a léthazugságok tömegétől egyensúlyát vesztett univerzum embertestben felhangzó jajkiáltása. A beteg ember mindannyiunk terhét hordozza. Ahhoz, hogy valaki a betegségekhez értsen, rengeteg tanulásra van szükség, ám ahhoz, hogy árassza önmagát, semmire. Amíg a gyógyításra törekvő iskolák legtöbbjének figyelme a betegségekre, azok megelőzésére, gyógyítására irányul, addig az eszköztelen gyógyítás fókuszában a szenvedő ember áll." (Biegelbauer)
.
AKÁRKI LEHET FÉNYADÓ
.
1.8.17. Minden létező a szeretet által van, ezért az odaadottság lehetősége, a szeretet képessége velünk született adottság. Ez a képesség csak az öntudatunk kialakulása során gyengülhet meg, és ezt az adottságunkat csak az emberi szabadságunk révén, direkt módon, akaratlagosan korlátozhatjuk. Mivel a szeretet képessége velünk született adottság, ezért minden ember képes a fény "adására".
-
1.8.18. A fényadás nemtől, vallási, szellemi és emberi hovatartozástól teljesen független. A fényadói alapállás az ember tudatos döntésének az eredménye, így mindenki fényadó, aki képes a másik elfogadására, aki képes lemondani mind a testi, mind a szellemi erők alkalmazásáról, aki hagyja hatni azt, "akit a szívünk mélyén hordozunk".
-
1.8.19. A szeretet állapotában "minden eggyé válik", ezért válnak lényegtelenné a különbözőségek is. A fényadásnak nincs kezdő és haladó kurzusa. A fényadáshoz nincs szükség speciális ismeretekre, a fényadóknál nincs vezető és vezetett, nincs mester, nincsenek fokozatok sem tanítványok. Nem beavatás útján lesz valakiből fényadó, az lehet akárki, aki fényadóként áll a másik emberhez.
.
A KÖLCSÖNÖS KÖZÖSSÉG
.
1.8.20. A fényadás gyakorlása közben olyan állapotba kerülhetünk, amikor könnyebben megnyílhatunk, felismerhetjük és elfogadhatjuk igazi önmagunkat. Amikor elfogadunk egy másik embert, akkor lehetőséget teremtünk számára önmaga megértésére és megváltoztatására is. A másik emberben, mint egy tükörben, megláthatjuk önmagunkat, azaz egymásra hatás, kölcsönös viszony nélkül, a másik ember nélkül nem tudunk megváltozni!
-
1.8.21. A fényadás tehát alapvetően "két szabad létező" kölcsönös közössége. Egymást csak akkor tudjuk valóságosan szolgálni, ha szabad döntésünkkel tudatosan felvállaljuk a szeretet gyakorlatát. Az embernek egész életében folyamatos feladatot jelent tudattartalmának gondozása, önmaga és családja ellátása, társadalmi tevékenysége, amit szeretetben könnyebb elvégezni. Ahol szeretet van, ott bekövetkezik az átalakulás, valósággá válik a boldogság. "A másik a szeretet által van. Ha szeretek, akkor fedezem fel magamat - a másikban. A másikban a szeretet vár az én szeretetemre." (Biegelbauer)

.
A lap tetejére
.
<<Lapozás 1.8 Lapozás>>
.
Honlaptérkép
.
Vissza
_