.
A CSEND MÁSIK OLDALA
.
Palira emlékezve
.
Hátralapozás 42 Előrelapozás
.
Berényi Kati

Szeretett Kedveseim!

Itt küldöm Palira való emlékezésemet. Sikerült a gondolataimmal megegyezésre jutni, és így a legelső "csodát" írom le. Budapesten, az 1992 február 18-20.-a között tartott fényadó kurzusán találkoztam vele személyesen először. Előadása lenyűgözött. Egész életemben ilyen szellemiségű emberrel szerettem volna találkozni. A kurzus végén mindenki kapott névreszólóan egy emléklapot. Pali személyesen adta át mindenkinek. Amikor rám került a sor és át akarta adni a lapot, kettő összetapadt. Nehezen sikerült szétválasztani, ekkor egymásra nevettünk. Ez a nevetés olyan felvillanásszerű volt, mintha valami kapu kinyilt volna bennem.
Ez a történés adott ihletet az alábbi sorok megírására:
.
TALÁLKOZÁSUNK
.
Az éjféli csendben hangod rezgése
Lelkemen át visszhangként zengve
Szállt fel a hold ezüst tükrébe.
Magányos szivem az éjszaka rejtekén
Elindult felkeresni TÉGED a titkok mélyén.
Az ÚT legsötétebb pontján,
Ahol a megüresedett lélek döbbenten áll,
Egy hang megszólított engem:
"Ne keress,hisz itt vagyok benned!"
Az utak, bár szerteágazók,
De mind egyfelé vezet:
A neve ÖRÖK SZERETET.
.
Félelemmel teli fájdalmas létezésem
Homályos ködként szertefoszlott bennem.
A felkelő nap új életre hív,
Szivemben TE vagy a mécs,
Melynek lángja lobogva ég.
A csillag, amelyik TIÉD s enyém,
Ragyogni fog évmilliókon át,
Sugározva az ÖRÖK SZERETET dalát.

.
Azóta is ez a kapu nyitva áll és mindenkit szeretettel vár.

G.né Berényi Kati


.
A lap tetejére
.
Hátralapozás Előrelapozás
.
Honlaptérkép
.
Vissza
_